Kutatás / Konferenciák /

előző | következő

Munka és fotográfia - műhelykonferencia

A workshop szorosan kapcsolódik a Maros Megyei Múzeumnál megnyitott: Átkeretezett hétköznapok. Török Gáspár fotóhagyatéka című kiállításhoz (kurátorok: Blos-Jáni Melinda, Mira Marincaș, Újvári Dorottya), amelyik nem csak művészettörténeti kontextusban, hanem társadalomtörténeti szempontok mentén mutatja be egy amatőr fotós pályáját, akinek életművében a munkahely, a munkások számára létrehozott szabadidős tevékenységi kör (a szakszervezeti fotóklub) fontos szerepet játszott. A műhelykonferencia a kiállítás finisszázsa is egyben.

A rendezvény célja: párbeszéd kezdeményezése fotókat archiváló, kutató, vagy fotókat kutatásukban felhasználó szakemberek között: múzeumi szakemberek/archivisták, egyetemi oktatók, társadalomtudósok és vizualitással foglalkozó kutatók között.

Távlati cél: a fotográfia történetének árnyalt, interdiszciplináris kutatásának a stimulálása erdélyi kontextusban.

 

Felhívás:

A 20. század elején tömegessé váló fényképezés a korszakra jellemző módon szabadidős tevékenységgé vált, és nagy mértékben a polgári élet szabadidős tevékenységeiben keresett fotóstémákat. A második világháború körüli társadalmi mozgások ezt a kiinduló helyzetet alaposan felforgatták: a sétáló, szemlélődő polgár nézőpontja helyett a proletár megszólítása, a munkásosztály életének tematizálása vált fontossá úgy a riportfotó, mind a propaganda számára. A riport, az ankét műfajának térnyerésével más értelmezést kapott a munkás, a mindennapi ember figurája, akiket szabadidős fotókörök szervezése még a képkészítésbe is próbáltak bevonni.

Az első világháború utáni modernista fotográfia új látásmódjának egyik alapja a valósághoz való másfajta kapcsolódás hangsúlyozása volt. Az új látásmód nyelvezetéhez hozzátartozott a tárgyilagosság, a véletlenszerűség (Henri Cartier Bresson „döntő pillanata"), a műviség és az idealizálás (piktorializmus) kerülése, a festőiség helyett a fénykép médiumának a hangsúlyozása, és fontos műfajjá vált a riport, a tudósítás a „valóságról." Romániai viszonylatban ezek az elvek megkésve, főként a második világháború utáni fotográfiában jelentkeztek, noha írások, pl. Moholy-Nagy László esszéje a Korunk folyóiratban, már korábban is olvashatóak voltak. Erdélyi Lajos, kiállításokról írott teoretizáló beszámolóiban is minduntalan felvetette, hogy a fényképezést tudatosan, felelősen kell művelni: „amikor a fotográfiával létesített intenzív kapcsolat során eljutunk egy bizonyos - igényes szemmel is elfogadható - színvonalig, a művészkedő amatőr kötelező módon fel kell, hogy tegye önmaga számára a kérdést: mi végre vadásszuk az új látványt, avagy mi végre próbálkozunk a már látottnak át- és újrafogalmazásával?" (Mi mindenre jó a fényképezőgép?! Művelődés 1978, 31. évf., nr. 12., p. 14.) A szocialista korszak szakszervezeti fotóklubjainak képi hagyatéka egy olyan szemléletről tanúskodik, amelyikre formailag hatott ugyan a modernizmus, de az alapja nem annyira a fénykép és a valóság viszonyának a kritikai felfejtése volt, hanem az esztétizálás.

A munka egy olyan fizikai vagy szellemi erőfeszítés, amelyiknek a célja lehet a megélhetés, a tőkefelhalmozás, a hivatástudat vagy az önmegvalósítás - az önmagaság technikájaként is értelmezhető. A munkafelfogások, munkafogalmak koronként és társadalmanként változnak, és ezzel együtt a munka fényképezése is. Mi végre örökítette meg, jelent meg a fényképezőgép (vagy filmezőgép) a munkavégzés idején és helyén? Milyen megfigyelő tekintet irányítja a kamerát, és hogyan alakítja a munkáról szóló diskurzust?

A munkavégzés, a munkás világa, vizuális környezete nyomott hagyott fotósok életművében, és a munka komplex társadalomtörténeti perspektívája új fényben mutathatja meg a fotográfus hagyatékokat. Mit tanulhat, miként dokumentálódhat a társadalomkutató, aki a munka képeivel találkozik? Milyen diskurzusokkal találkozik a média- és kommunikáció szakértő? Milyen hozama lehet a társadalomtudományi perspektívának a művészettörténész munkájában? Mihez kezdjünk a szocialista korszak propagandafotóival? Hogyan látjuk a munkát ma?

Javasolt témák:

• A munkahely, a munkavégzés mint fotós téma egyes alkotók életművében
• A munka és az etnográfiai tekintet
• Munka és avantgárd, baloldaliság és fotográfia
• Riportfotós a munka helyszínén: a megfigyelés célja, a megfigyelt megfigyelő történetei
• Tekintettípusok: felügyelő, edukatív, kutató, kollaboratív
• Munkavédelem és vizualitás, funkcionális képek
• Munka és propaganda: történetek a retusált valóságról
• Munkásklubok, amatőr fotókörök
• Munkahellyel és munkavégzéssel kapcsolatos képek a privát fotóalbumban
• A munkás vidéki és városi világa
• A munkásosztály rétegzettsége fotográfiákon: az értelmiségi réteg, a kultúrmunkás, a mérnök, a kétkezi munkás
• Munka és mobilitás: ingázás, munkamigráció rendszerváltás előtt és után
• A munka a kortárs fotográfiában

Jelentkezni március 31-ig, egy google űrlap kitöltésével lehet.

Visszaigazolás és program legkésőbb április 2-ig.

Részvételi díj nincs. A konferencia nyelve: magyar.

Kapcsolattartó személy: Blos-Jáni Melinda (blosmelinda@gmail.com)

Társszervezők: KAB / Néprajzi és Antropológiai Szakbizottság, Sapientia EMTE Média Tanszék, Erdélyi Audiovizuális Archívum.

A rendezvény szakmai partnere a Maros Megyei Múzeum.