| Hírek / | előző | következő |
INTERMEDIÁLIS TALÁLKOZÁSOK
2022.12.05. 18:44
November 25-én egy kiállítással egybekötött ünnepség keretében került átadásra tanszékünk alapító oktatója, Pethő Ágnes közel 30 évet felölelő pályafutása előtt tisztelgő tanulmánykötet. Az Intermedial Encounters: Studies in Honour of Ágnes Pethő / Intermediális találkozások: Tanulmányok Pethő Ágnes tiszteletére, című Blos-Jáni Melinda, Király Hajnal, Lakatos Mihály, Pieldner Judit és Sándor Katalin szerkesztette kötet tisztelgés egy olyan szakmai pályája előtt, amely sajátosan egységes módon szerveződik a filmes intermedialitás kutatása és oktatása köré.
A könyv fejezeteit olyan kutatók, művészek, kollégák és egykori tanítványok írták, akik osztoznak Ágnes intermedialitás és általában a filmművészet iránti szenvedélyében. Arra kértük őket, hogy járuljanak hozzá egy írással, amely az intermedialitás kutatási területéhez kapcsolódik, vagy egy általuk választott (nem feltétlenül az intermedialitás jelenségéhez kapcsolódó) film elemzésével. A kötet így egyfajta gyűjtőhelyévé vált az új kutatási eredményeknek és azoknak a szerzőknek, akik megalapozták az intermedialitás fogalma körüli tudományos diskurzust, vagy csatlakoztak ahhoz.
A könyv tagolása jelzi az intermedialitáshoz kapcsolódó különböző kutatási irányokat, és egyben nyomon követi Pethő Ágnes kutatópályájának különböző szakaszait is. A hibriditás és a köztesség jegyében a fejezeteket fotóesszék választják el egymástól, a tanulmányokat pedig filmkockák és más képtípusok gazdagon illusztrálják, összefüggést teremtve az intellektuális reflexió és az affektív intermediális között. Ily módon a könyv önmagában is multimediális, szenzoriális élményt igyekszik nyújtani.
A Pethő Ágnes életútját bemutató bevezető rész után a Személyes találkozások alfejezetben egy volt tanítvány, egy vendégtanár és egy intermedialitással foglalkozó kutató (Jakab-Benke Nándor, Geréb Anna és Jens Schröter) szubjektív beszámolói tanúskodnak az ünnepelt inspiráló jelenlétéről.
Az Intermedialitás archeológiája alfejezet címét Ruggero Eugeninek az intermedialitás eredetéről szóló cikke ihlette, ugyanakkor utal Jürgen E. Müller írására a mozi prehisztorikus intermedialitásáról, Michael Haneke metamozijára (Mircea Deaca) vagy Derrida cinécriture kifejezésére, amely sajátos módon alakította az intermedialitás diskurzusát, ahogyan azt Orbán Jolán tanulmányából megtudjuk.
A film a médiumok köztességében című rész Pethő Ágnes Cinema and Intermediality. The Passion for the In-Between (2011-es, 2020-ban bővített kiadásban újra megjelent) című könyvének első fejezetét idézi meg, amelyben a (film)filozófia és a fenomenológia felől gondolja újra az intermedialitás kulcsfogalmát. Ennek megfelelően ez az alfejezet a médiumok egymásba való változatos beíródásaival foglalkozik: a videó elektronikus szókincsével (Yvonne Spielmann), az állóképekkel és az aszinkron hangalámondással Hollis Frampton strukturális filmjében (Susan Felleman), a korai olasz mozi festőiségével (Ivo Blom), sőt a némafilm jelenlétével is a magyar ekphrasztikus költészetben (Milián Orsolya).
Az Intermedialitás és a szerzői reflexivitás című szekciót a filmes önreflexivitás intermedialitásig vezető tükröződéseinek elméleti áttekintése nyitja (Fátima Chinita). Ezt követően esettanulmányok sorakoznak a filmes önreflexivitás eseteiről: Vincze Teréz, Ying Zhu, Ewa Mazierska és Ferencz Zsófia írása a szerzői jelenlétre, valamint a film és az irodalom kapcsolatára összpontosít Hong Sang-soo, Feng Xiaogang, Piotr Subbotko, Federico Fellini és az új Hollywood filmjeiben.
A festészet csábítása a moziban alfejezet címe Pethő Ágnesnek a Hitchcockról mint „a festészet és a film médiumának határán dolgozó vizuális művészről” írt tanulmányát idézi, és a festészet és a film intermedialitásáról szóló írásokat tartalmaz. Joachim Paech azt vizsgálja, hogy a festmény kereteinek átlépése hogyan lehetséges a film világába való átlépés révén, Brigitte Peucker pedig olyan példákat elemez, amelyekben a festmény világába történik belépés a film médiumának köszönhetően. Pieldner Judit és Turnacker Katalin filmelemzéseikben festészet és film közötti intermediális határátlépéseket mutatnak be (Erőszakik, 2008, Shirley, 2014).
Az emlékezet kivetülései az 1989 utáni román filmben és Az intermedialitás poétikája és politikája a magyar filmben című fejezetek a Pethő Ágnes által szerkesztett Caught In-Between. Intermediality in Contemporary Eastern European and Russian Cinema (2020) című kötetet idézik, és két földrajzilag közeli, de eltérő filmesztétikát képviselő nemzeti filmkultúra filmjeinek elemzéseit tartalmazzák. A tanulmányok szerzői olyan kutatók (Virginás Andrea, Christina Stojanova, Sándor Katalin, Dánél Mónika, Gelencsér Gábor, Sághy Miklós, Varga Balázs), akik nagyban hozzájárultak a kelet-európai film értelmezéséhez, és most azt demonstrálják, hogy az intermedialitás szemlélete milyen új perspektívákat nyithat a helyi filmkultúra tágabb elméleti és globális összefüggéseinek megértésében.
A Megtestesült víziók fejezetcím a The Cinema of Sensations (2015) című konferenciára és gyűjteményes kötetre, A köztes képek terei pedig a Film in the Post-Media Age (2012) című szerkesztett kötetre utal, míg A valós és az intermediális című alfejezet a 2015-ös kolozsvári konferencia címét idézi. A filmfenomenológia és a filmfilozófia legújabb irányzatai hatással voltak Pethő Ágnes intermedialitás-fogalmára, és az olyan kulcsfogalmak alkalmazása, mint a megtestesült látás és a haptikus vizualitás, a l’entre-image vagy a posztmédia kor végül a fogalom újraértelmezéséhez és a kutatási terület tágulásához vezetett. Ezek az alfejezetek megmutatják a fent említett fogalmak módszertani potenciálját és sokoldalúságát nemcsak a filmekben, hanem a kiterjesztett moziban, a művé- szetekben általában, valamint a VR- és újmédia-kísérletekben is.
A kötetet Pethő Ágnes szakmai életrajza, publikációinak és az általa szervezett konferenciáknak a felsorolása zárja.
A tanulmánykötet elektronikus változata egészében itt érhető el.
Az átadó ünnepség Blos-Jáni Melinda moderálásával zajlott, aki amelett, hogy röviden felvázolta Pethő Ágnes szakmai pályafutását, a kötet létrejöttének folyamatáról is beszélt. Szenkovics Dezső, a Kolozsvári Kar dékánja a Média Tanszék megalapítását és Ágnes ebbe fektetett munkáját elevenítette fel.
Sorbán Angella a kötetet kiadó Scientia Kiadó képviseletében nem csak Ágnes tudományos eredményeit méltatta, hanem arra is felhívta figyelmet, hogy Ágnes munkájának köszönhetően a Sapientia EMTE tudományos folyóíratának, az Acta Universitatis Sapientiae-nek a Film and Media Studies sorozata nemzetközileg is elismertnek számít és egyre magasabb tudományos besorolásban részesül a különböző nemzetközi adatbázisokban.
Köszönjük mindenkinek, aki közreműködött és támogatta a kötet, illetve az átadó létrejötétt! Köszönjük a Scientia Kiadónak, a Bethlen Gábor Alapnak, Sapientia EMTE Kolozsvári Karának, illetve a Média Tanszékének, hogy lehetővé tették a kötet megjelenését! Köszönjük mindenkinek, aki személyesen vagy online jelen volt az átadó ünnepségen!
És végül: köszönjük Pethő Ágnes!
Fazakas Bence további fotói az eseményről:
Intermedial Encounters: Studies in Honour of Ágnes Pethő / Intermediális találkozások: Tanulmányok Pethő Ágnes tiszteletére
Támogatók: Bethlen Gábor Alap, Sapientia EMTE - Kolozsvári Kar, Sapientia EMTE - Média Tanszék
Kiadja a Scientia Kiadó
Felelős kiadó: SORBÁN Angella
Kiadói koordinátor: SZABÓ Beáta
Lektorok: Fátima CHINITA, VIRGINÁS Andrea
Korrektúra: SZÁSZ-KÖPECZY István, SZENKOVICS Enikő, KIRÁLY Hajnal, PIELDNER Judit, SÁNDOR Katalin
Nyomdai előkészítés: IDEA PLUS Kolozsvár
Grafikai, műszaki szerkesztés, borítóterv: BOGYOR Tas Ottó
Képfeldolgozás: SZENTES Zágon
Nyomdai munkálatok: F&F INTERNATIONAL, Gyergyószentmiklós
