Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Filmművészet, fotóművészet, média szak
Magyar | Română | English

Hírek / |

Leforgott még egy államvizsgafilm
2021.05.15. 17:40

Képiró Dorottya (rendező) és Kiss Mihály (operatőr) filmjének munkálatai nem mentek zökkenőmentesen, de csak elkészült a film. Erről mesél Farkas Ágnes Anna gyártásvezető:

Jó dolog tud lenni, ha minden a terv szerint halad, de még nagyobb kihívás, ha nem éppen döccenőmentesen alakulnak az események. Ezt első kézből tapasztaltuk Képiró Dorottya és Kiss Mihály rendező-operatőr páros államvizsgafilmjének forgatásán.

Hétfőn reggel az egyetem előtt találkozott a stáb, gyülekeztünk, felszerelést pakoltunk, készültünk lelkileg a ránk váró, nem kicsit fárasztónak és bonyolultnak ígérkező néhány napra. Az első fél órában minden a terv szerint haladt: több-kevesebb késéssel megérkezett az összes stábtag, bepakoltunk az autókba, megittunk ipari-mennyiségű kávét és indulásra készen állva hangolódtunk a forgatásra, a munkára és egymásra.

Aztán az első fél óra után, indulás előtt érkezett az első hideg zuhany, a főszereplő színésznő egészségügyi okok miatt lemondta a forgatást, így ott álltunk, a Sapientia udvarán, bepakolva, felkészülve, forgatásra készen, színész nélkül. Előkészíteni egy forgatást, összehangolni a stábtagokat, leszervezni szállást, étkeztetést, rendszert alkotni a snittek dzsungelében felelősség és erőt próbáló feladat, de kész helyzet elé állítva megoldást keresni egy olyan problémára, amit az ember előre nem lát, egy teljesen más fajta problémamegoldó képességet követel. Asszisztens, rendező, operatőr, gyártásvezető és még a díszletesek is, egy emberként összefogva telefonálgattunk hétfőn reggel 8 órakor, hogy színésznőt teremtsünk a semmiből. És csodák csodájára színésznőt teremtettünk a semmiből.

A forgatási helyszínre, Székre érve megpróbáltunk mindent előkészíteni, megszervezni és berendezni, hogy készen álljunk a színészek délutáni érkezésére, a forgatás hivatalos kezdésére. Mivel Széken forgattunk és Vasasszentegyeden szálltunk meg, pár napra mindenki búcsút intett a kényelemnek, az otthoni ágynak, a pihenésnek, de talán pont ez volt, ami miatt annyira kirobbanó életkedvvel és jó hangulatban telt el ez a nehéz, de eredményes pár nap.

Az első nap tehát izgalmakkal teli helyzetekből állt, mindenki együttes erejére szükség volt, hogy megoldjuk a problémákat. Az alkotó csapat átírta a forgatókönyvet a színészváltás miatt, a díszletesek szekrényeket emelgettek, merengető kanálért kopogtattak házról házra a faluban élő nénikhez, az asszisztens mindenkit is összegyúrt egy, keményen dolgozó csapattá. Ami döcögősen indult, ez alatt a pár nap alatt egy jól működő gépezetté alakult, mindenki tudta mi a dolga és ott segített, ahol tudott, ahol lehetett és legfőképpen, ahol és akinek kellett. Ez a négy nap tulajdonképpen nem csak a film nyersanyagának megszületéséről szólt, hanem arról is, hogy mindenki tanult a másiktól valamit, barátságot, szakmát, élettapasztalatot.

 

Gyártásvezetőként lehetőségem nyílt belelátni mindenkinek a munkájába, felügyelni a csapatot, segíteni mindenkinek. Ha eddig nem tudtuk volna, megtanultuk ez alatt a forgatás alatt, hogy a problémák csőstül jönnek, de a legfontosabb az, hogy mindenki tudja, hogy hol a helye, és nem a pánik, hanem az odafigyelés, a kemény munka a legfárasztóbb esti pillanatokban is, és az együttes erő az egyetlen út a sikeres munka felé. Esténként kupaktanácsot tartottunk, megbeszéltük, hogy mi az, amin javítani kell másnap, mi az, ami jól ment és mi az, amit mellőzni kell a továbbiakban.

Színészek jöttek, mentek, stábtagok fáradhatatlanul dolgoztak, egyaránt szólt munkáról és nevetésről, csapattá formálódásról a forgatás. Sikerült végig csinálni, és végkövetkeztetésként azt tudnám levonni, hogy fontos a nyugodtság, de fontos a jó fajta izgalom is, ami nem enged aludni, ami adrenalint ad, fontos a munka, de fontosak a tíz perces kávé-szendvics szünetek, fontos a stábban betöltött szerep és a forgatási hierarchia tiszteletben tartása, de ugyanannyira fontos az is, hogy ha a világosítónak szüksége van egy lámpára, adott esetben a díszletes ugorjon, vagy a gyártásvezető fusson el elemért a csiptetős mikrofonokba, és még a mindig szemfüles asszisztensnek is kellhet pár perc szünet néha napján. Le a kalappal Képiró Dorottya és Kiss Mihály előtt, de nem utolsó sorban a mindent odaadó stábtagok előtt is. Várjuk a filmet, amit ezek után, akárhogy is alakuljon a vágás, felemelő érzés lesz látni a First Cut-on.”

 

 

 

 

Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem Sapientia - EMTE, Kolozsvári Kar
Sapientia - Hangtechnika
Rekollekt - Erdélyi Audiovizuális Archívum
Erdélyi Magyar Filmszövetség Beanbag Animation Studio
Magyar Filmtudományi Társaság ELTE Filmtudomány Tanszék
Filmtett - Erdélyi Filmes Portál
Metropolis - Filmelméleti és filmtörténeti folyóirat