| Hírek / | előző | következő |
Margitházi Beja az ELTE Filmtudomány Tanszékének adjunktusa tart vendégelőadásokat trauma és film tematikában
2022.10.07. 12:37
Az empátia és érzelmi elköteleződés szerepe a filmélményben
Dátum és időpont: 2022. október 11. (kedd) 12:00-14:00
Helyszín: A104-es terem
A narratív, történetmesélő film eszköztára és stílusa a kezdetektől úgy fejlődött, hogy befolyásolja az érzelmeinket. Filmnézés közben a legváltozatosabb érzelmeket élhetjük át, a szereplők iránt érzett aggodalomtól az utálatáig, de a szimpátiának–antipátiának, illetve empátiának a legtöbb filmélményben fontos szerepe van – azzal együtt is, hogy mindvégig tisztában vagyunk azzal, hogy a filmbeli szereplők kitaláltak. Az előadás a kognitív filmelmélet empátia-fogalmával foglalkozik, Murray Smith megközelítését felhasználva, aki elég meggyőző elméletet állít fel arról, hogy miért nem nevezhetjük a fiktív karakterekkel kialakuló viszonyunkat „azonosulásnak”, és miért lettek olyan népszerűek az utóbbi időkben a tévésorzatokban az ambivalens protagonisták.
Experimentális traumafeldolgozás a kortárs dokumentumfilmben
Dátum és időpont: 2022. október 13. (csütörtök) 14:00-16:00
Helyszín: A105-ös terem
A 21. századra nemcsak az egyéni és kollektív traumák tekintetében nőtt meg a társadalmi tudatosság, de a feldolgozásaikhoz is egyre változatosabb, árnyaltabb művészi módszerek születnek. A dokumentumfilm a 20. század első felétől kivette a részét a traumatikus történelmi események dokumentálásából, az áldozatok és a túlélők élményeinek rögzítéséből. Miközben a kétezres években továbbra is jelen vannak a személyes, közvetlen dokumentarista módszerek (a tanúk, illetve az elkövetők vallomásainak, visszaemlékezéseinek beszélő fejes interjúi), az archív anyagokon (found footage, amatőr felvételek) alapuló rekonstrukciók, a kortárs dokumentumfilmben egyre inkább teret kapnak az olyan közvetett, indirekt, megközelítések, melyek egy másik művészet médiumát tükröző felületként emelik be a traumafeldolgozási folyamatba. Az előadás olyan reflexív, performatív módszerekkel operáló filmpéldákkal folglalkozik, melyek a színház, a fotó és a tánc közvetítő médiumait katalizátorként használják fel a nukleáris, illetve háborús traumáknak nem csupán a megjelenítéséhez, de a megértési, feldolgozási és terápiás folyamatok beindításához.
Felhasznált filmek: Chernobyl: Chronicle of Difficult Weeks (Vladimir Shevchenko, 1987), Projeto Chernobyl (Alice Miceli, 2007/2011), Lenin’s Lamp Glows in the Peasant’s Hut (Lina Selander 2011), Lion Series (Daniel McIntyre, 2011–2014), A létezés eufóriája (Szabó Réka, 2019), Srbenka (Nebojsa Slijepcevic, 2018), Theatre of War (Lola Arias, 2018).
Margitházi Beja az ELTE Filmtudomány Tanszék adjunktusa 2008 óta. Magyar-angol szakos (BA) és szociolingvisztikai (MA) tanulmányai után az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola Esztétika Programjának PhD hallgatójaként disszertációját az arcnagyközeli plán filmtörténeti és filmelméleti kérdéseiről írta. Néhány évig a PPKE Kommunikáció Intézetének tanársegédje, illetve az EVJTF Művelődésszervező Tanszékének, valamint a Sapientia EMT Fotó, film, videó szakának óraadó tanára.
Színházi- és filmkritikái, fordításai és tanulmányai 1995 óta a Színház, Ellenfény, Korunk, Idea, Balkon, Pannonhalmi Szemle, Enigma, Filmtett, Filmvilág, Filmkultúra, Apertúra, Metropolis, Disegno c. lapokban, illetve angol, román és német nyelvű tanulmánykötetekben jelentek meg. 2015 óta a Magyar Filmtörténeti Kutatócsoport A magyar film társadalomtörténete c.kutatásának résztvevője.
Kutatási és érdeklődési területei: klasszikus- és kognitív filmelmélet, vizualitáskutatás, traumaelmélet, dokumentumfilm.
