Női alkotók és nőképek a 20. század eleji erdélyi vizuális kultúrában

A konferencia programja és az előadások kivonata.

Képek a konferenciáról

"A fotográfiában a kamera és az optikai kép fenomenológiájához kötődő képzetek nem állnak távol a maszkulinitás metaforáitól. A fotográfiának van azonban egy másik, az előbbivel megegyező fontosságú eleme: a kép megjelenítése és rögzítése. Ez a funkció időbeli folyamat, és az előhívás, érzékenység, szenzualitás kulcsfogalmai kapcsolódnak hozzá. Ha úgy tetszik, nevezhetjük ezeket a fogalmakat a fotográfia feminin metaforáinak is." - Eperjesi Ágnes

Az erdélyi vizuális kultúra, s azon belül a fényképészet története egy kevésbé feltárt terület, amelyik számos tudományterület felől megközelíthető. A médiatudomány, a művészettörténet, a színháztudomány, az antropológia, a szociológia vagy a sajtótörténet új megvilágításba tudja helyezni azt, ahogyan képek által kommunikálunk a világgal, ahogyan jelen vagyunk a világban. Az erdélyi fotográfia-használattal foglalkozó kutató munkája valójában a laboránséhoz hasonlítható, akinek egyszerre kell megjelenítenie és rögzítenie is a látens képet, hiszen a kutatónak nehezíti munkáját az, hogy közgyűjteményekben kevésbé kutathat, az adatgyűjtő szerepet is be kell töltenie.
Az 1900 és 1945 közötti korszak fordulatot hozott a fényképhasználatban: a fényképezőgép ekkor került a műtermekből az a amatőrök, a hétköznapi felhasználók kezébe, ezzel szimultán módon számos társadalmi és történeti fordulat is lezajlott a régióban. Jelenleg éppen annak vagyunk tanúi, hogy eltűnik az 1945 előtti korszakra emlékező generáció, és a korszakról hamarosan csak írásos dokumentumokból tájékozódhatunk.
A folyamatban levő KPI csoportos kutatásunk részeredményeit követve, az Erdélyhez köthető, fényképészettel foglalkozó nőkre, illetve a fényképeken megjelenő női alakokra irányítjuk figyelmünket ezen a műhelykonferencián. Eperjesi Ágnes meglátásának szellemében a fotókon nemcsak a női szerepek ikonográfiáját szeretnénk tetten érni, hanem a fotográfia mint médium működésének a feminin oldalát is: a képek létrehozásának, alakításának a folyamatait. A fotók látható dimenzióján túl, a képek sajátos működését keressük: azt ahogyan az optikai kép létrejöttét a mentális képek irányítják egy történetileg változó vizuális kultúrában és társadalmi térben. Hogyan jönnek létre a képek? És kik, milyen folyamatok teszik láthatóvá azokat?

A műhelykonferencián a követekező témákban várunk 20 perces előadásokat:

• Fényképésznők, műkedvelő fotósok egyéni pályája a 20. század elején
• Privát fotóhasználat és a társadalmi nem: ki az, aki a család emlékezetét számon tartja, ki az aki fotóalbumokat készít
• Női és férfi szerepek családi fotógyűjteményekben, filmben, színpadon
• A férfi és a női szerepek eloszlása a képkészítés folyamatában
• Közvetített nőképek: nők a sajtótermékekben, képeslapokon, a tömegkultúrában
• a vizualitás fenomenológiája: mediális észlelés és képi tapasztalat történeti perspektívában
• vizualitás és mentalitástörténet: esetelemzések

A konferenciára nemcsak egyetemi oktatók, kutatók, doktori iskolák hallgatói jelentkezhetnek, hanem a témakör iránt érdeklődő, a tudományos kutatással most ismerkedő egyetemi hallgatók is. Jelentkezni az űrlap kitöltésével lehet, május 12-ig. A jelentkezés elfogadásáról május 15-én küldünk visszajelzést.

Részvételi díj nincs.

Kapcsolattartó személyek: Blos-Jáni Melinda (blosmelinda@gmail.com), Virginás Andrea (avirginas@gmail.com)

A műhelykonferencia alapvető célja a KPI -  Egyetemi Kutatási Program keretében zajló Vizuális kultúra és fényképhasználat a második világháború előtti Erdélyben című csoportos kutatásunk  részeredményeinek a megvitatása, és a vizuális kultúra kérdéskörében érintett kutatásokkal, tudományos műhelyekkel való szakmai tapasztalatcsere ösztönzése.

Szervezők és támogatók: Sapientia EMTE Média Tanszék, KPI, KAB / Med Kom Bizottság.

A rendezvény szakmai partnere az Erdélyi Audiovizuális Archívum.