XI. Film- és Médiatudományi Konferencia Erdélyben

A konferencia programja:

2008.konf.program.pdf

Kivonatok:

2008.abstracts.pdf

A konferencián készült fotók

A konferencia előadásaiból készült angol nyelvű válogatás:

a Sapientia Egyetem nemzetközi tudományos folyóiratának film- és médiatudományi sorozatának 1-2. kötete, Acta Universitatis Sapientiae, Series Film & Media Studies, vol. 1-2. (megjelenés előtt, várhatóan 2009 májusában)

A KONFERENCIA LEÍRÁSA:

Konferencia felhívás:

A filmtörténet kezdetei óta az elméletírók egy része a mozgóképben a valóság dokumentumszerű rögzítésének nagyszerű lehetőségét látta, míg mások ezzel szemben a mozi tökéletes illúzióteremtő képességét emelték ki, amellyel képes egy fiktív világ létrehozására. A Lumière testvérek hétköznapi valóságábrázolása és a Méliès-filmek fantáziavilágában megragadható kettősség sokak szerint a film történetének alapvető poétikai problémáját jelenti. A vitát sajátos módon tovább táplálták az avantgárd filmesek, akik a filmes illúzió lerombolására tettek kísérleteket, illetve később a neorealizmus művészete és André Bazin filmelmélete, amely normává tette a kép realista ontológiáját. A „valóság vagy fikció" kérdése különösen időszerű most, amikor a mozgókép médiumai megsokszorozódtak. A klasszikus filmszínházi élményt felváltotta az egyre intenzívebb és „valósághűbb" hang- és látványélményt nyújtó, digitális technikákra épülő mozi, hétköznapjaink részévé vált a televízió a valósághoz sajátosan kötődő kultúrájával, műfajaival, egyre nagyobb teret hódít a házimozi, a számítógépes, interaktív képfogyasztás, sőt manapság az sem ritka jelenség, hogy mobiltelefonon nézünk filmeket.
Az utóbbi évtizedekben a mozi kettős hatásának elméleti diskurzusát újabb ökológiai, kognitív filmelméleti, illetve kultúraelméleti és vizuális antropológiai megközelítések gazdagították. Új filmkészítési módok jelentek meg, amelyeket doku-fikciónak, vagy fikciós dokumentumfilmnek neveznek. A fikció és a dokumentumfilm elemeit keverték össze azáltal, hogy „talált" filmtekercseket újravágtak, vagy hiteles dokumentumképeket vagy dokumentumszerű felvételeket helyeztek fikciós keretekbe. Werner Herzog Medvebarát (2005) című filmje példázhatja az első tendenciát, Tarr Béla korai filmjei, illetve a Sátántangó (1994) a másodikat.
A konferencia célja, hogy egy olyan interdiszciplináris fórumot adjon a különböző elméleti és történeti megközelítéseknek, melyek a fikció és valóság viszonyát a filmi ábrázolás központi problémájának tekintik, attól függetlenül, hogy milyen módszertani alapokról indulnak ki. A fentieknek megfelelően a konferenciára az interdiszciplinaritás szellemében a filmtörténet, filmelmélet, a kommunikáció és médiumelmélet, a vizuális antropológia szakterületeiről, sőt a filmkészítői-gyakorlati szakma közegeiből is várunk olyan előadókat, akik maguk is a valóság-fikció összeegyeztetésének problémáival küzdenek.
A jelen konferencia külön szekcióüléseken foglalkozik Tarr Béla művészetével. Tarr filmjei ugyanis ideális tárgyai lehetnek a mozgókép magával ragadó erejét és realisztikus hatását, a fikciós és dokumentumszerű elemek keveredését vizsgáló elemzés számára. Ugyanakkor várunk jelentkezőket egy speciális szekció számára, ami a mozgókép új digitális formáival foglalkozik.
A konferencia legfőbb hozadéka a várhatóan termékeny elméleti vitákon túlmenően számos tudományosan megalapozott esettanulmány megszületése és a kérdések sokrétű megközelítése lehet. Az előadásokból a konferencia lezárulása után szándékunk szerint egy tematikus válogatást könyv formájában is megjelentetünk.

Az előadások tematikája:

• A valóság és fikció filmes reprezentációjának a vizsgálata filmtörténeti vagy stilisztikai szempontból. A kortárs kelet-európai filmek tendenciái e téren.
• A 'valóság' és a 'fikció' kérdéseinek általános filmelméleti és vizuális antropológiai szempontú megközelítése.
• A mozgókép különböző médiumaiban és azok jellegzetes műfajaiban felvetődő kérdések esetelemző megközelítései (a realitás illúziójára vagy éppen a tiszta fikcióra/absztrakcióra épülő műfajok/művek elemzése, a jellegzetes televíziós műfajok viszonya a valósághoz). Külön szekció: a digitális mozi, a mozgókép új médiumai által fölvethető kérdések.
• Kiemelt panel: TARR BÉLA MŰVÉSZETE. A Tarr-filmek értelmezhetősége a valóság és a fikció kettőségének nézőpontjából.

Meghívott előadó: KOVÁCS ANDRÁS BÁLINT (ELTE, Budapest).

A konferencia hivatalos nyelve: angol és magyar (előadások külön szekcióban).

A konferenciát egy bankettel és városnézéssel zártuk.

A konferencia szervezői a két egyetem között meglevő együttműködési egyezmény alapján: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Természettudományi és Művészeti Kar, Média Tanszék) és a Pécsi Tudományegyetem (Filmtudományi és Vizuális Kultúra Szeminárium). A konferencia ekképpen mind a korábbi kolozsvári Film- és Médiatudományi Konferenciák mind pedig a pécsi Laterna Magica Filmakadémia folytatásának tekinthető.